Hogyan legyünk jó játékosok

Sokat gondolkodtam rajta, hogy megírjam-e ezt az "útmutatót", vagy inkább tartsam-e magamban a gondolataimat. Egy tegnapi levélváltás alapján arra jöttem rá, hogy talán érdemes lenne írni egy-két szót a témáról. Teszem ezt azért, mert elkeserítőnek tartom, hogy jelenleg csak kevés magyar csapat képes arra, hogy legalább fejben profiként viselkedjen. Rengeteg csapat jut arra a sorsra, hogy összeállnak, Waroz-nak párat és beleszaladnak egy keményebb ellenfélbe, aki jobb náluk valamiért. Ilyenkor aztán megy az üvöltözés, az egymásra mutogatás, a sértődés és végül a klán felbomlása. Majd alakul egy új klán és megint megtörténik minden. Lehet, hogy a megalakulás és a felbomlás között 2 nap telik el, lehet, hogy 6 hónap.

Ez az egész ördögi kör azért van, mert mindenki játékként kezdi a CS-t és sokan eljutnak addig a vonalig, ahonnan már nehéz továbbfejlődni, ha nem változtatunk a gondolkodásunkon. A legtöbb embernek nem is érdemes átlépni ezen a vonalon, de aki többet akar, annak talán segít az írásom.

1. Játékosok vagyunk?

Már a kifejezés sem pontos. Aki komolyan akarja venni az on-line versengést, az már nem játékos. A játék egy olyan cselekvés, amit azért végzünk, mert szórakoztat és jól akarjuk érezni magunkat. Ha te profi akarsz lenni, akkor már most tudatosítsd magában: ez nem játék. Ez sport. Te sportoló vagy.

2. Hogyan él egy sportoló?

Edzésre jár, akkor is ha nincs kedve. Izzad, küszködik és tudatosan fejleszti magát azért, hogy amikor eljön egy esemény (verseny), akkor ő legyen a legjobb. Egy sportoló az izmait használja a cél eléréséhez. Neked a fejedet, a reflexeidet kell használnod. Tehát ezt kell fejlesztened.

Hogyan edz egy profi sportoló?

Olyan emberekkel gyakorol, aki képességeiben nem maradnak el tőle. Ugye Sevcsenko sem a grundra megy focizni... Keress olyan embereket, akik jobbak nálad és próbálj tőlük tanulni.

A fun-play szórakoztató tud lenni, de csapda. Lékó Péternek sem lenne nagy kaland velem sakkoznia. De ettől Péter nem fog világbajnokságot nyerni. Nem mondom, hogy néha nem esik jól egy kis fun-play, de ami neked kell az a 2on2, meg a sok-sok-sok 5on5 War.

Több olyan írást olvastam, amiben megkérdeztek külföldi pro-gamereket, hogyan váltak jó játékossá. Nagyjából ugyan az volt a történet: bekerültek egy olyan közösségbe, ami motiválta őket és kezdetben 100-ból 90-szer ők veszítettek, de mivel megvolt a motivációjuk és nem negatív élményként fogták fel az egészet, így fejlődtek. Sokat segített persze, hogy nem vadidegenek ellen szívtak, mert egy baráttól vagy közeli ismerőstől elszenvedett vereséget könnyebb feldolgozni.

És ez még nem minden: egy CS játékos rengeteg egyéb dolgot megtehet a siker érdekében. Érdemes demókat nézni, követni a nemzetközi trendeket és olyan cselekvéseket végezni, amit mások esetleg nem csinálnak, mert lehet, hogy pont ettől leszünk mi jobbak. (pl.: reflex játékokat játszani)

3. Szociális kapcsolatok? Karrier?

Egy élsportoló naponta legalább 1x, de még inkább 2x edz. Ez meghatározza a szociális kapcsolatait, amelyek leginkább a klubtársakra, edzőpartnerekre korlátozódnak. Ha te CS versenyző akarsz lenni, akkor elég sok időt kell gyakorlásra szánnod.

4. Mennyi elég?

Úgy vélem egy jó képességű embernek napi 3-4 óra már elég ahhoz, hogy fejlődjön. Van aki 2 óra alatt is ugyanolyan eredményt tud elérni, mint más 6 óra alatt, de ez persze az egyéni képesség függvénye. Egy biztos: túl sokat nem érdemes gyakorolni, mert fáradtan már nem lehet jó teljesítményt nyújtani. Nem beszélve arról, hogy minden óra, amit a gép előtt töltesz, a való életedtől távolít el.

5. Nagyon veszélyes talajra tévedtünk...

Egy átlagos CS játékos középiskolába jár (kevesebben egyetemre/főiskolára). Tehát a suli délután véget ér, és ott az egész délután/este amikor lehet játszani. Főiskolásoknál még egyszerűbb a helyzet :P.

Ha nem foglalkozol eleget a tanulmányaiddal (és apu nem milliomos), akkor szar eredményeid lesznek és életed legfontosabb időszakában nem alapozod meg a jövődet.

Hálás vagyok azért, hogy csak a főiskolás éveim alatt lett meg az első PC-m, mert BIZTOS vagyok benne, hogy nem tudtam volna megállít parancsolni magamnak. Utolsó főiskolai évem alatt napi 12-16 órákat játszottam egyfolytában, suliba nem jártam. Szerencsére addigra összeszedtem annyi rutint, hogy gond nélkül lediplomáztam. Most mikor a második diplomámat nyomom, még mindig nagyon nehéz azt mondanom, hogy OK, most nem játszom, hanem megyek tanulni. Most is hajszálon múlt a félévem.

A net függőség tényleg egy betegség, ami nem akkor okoz károkat, amikor a gép előtt ülsz (játszol), hanem később, amikor majd minimálbérből kell tengődnöd. Most még nevetsz ezen, mert fiatal vagy és nem érdekel az egész. Én (sajnos) már 25 éves vagyok, 4 éve dolgozom és van már tapasztalatom a témában. Amit tanácsolni tudok: ne akarj egyszerre élsportoló és jó tanuló lenni egyszerre, mert nagyon kevés embernek van rá esélye. Felejtsd el ezt a mondatot: "Majdcsak lesz valahogy..."

Mérlegeld: mennyire éri meg neked profivá válnod. (Teniszben ezt megfizetik. És a CS-ben?)

6. Motiváció!

Biztos, hogy versenyző akarsz lenni? Ha így döntesz, akkor tűzz magad elé CÉLT/CÉLOKAT. Béna vagy AWP-vel? Akkor erőltesd azt. Nem megy úgy a pisztolykör, ahogy kellene? Akkor ezen a héten csak pisztollyal gyakorolj!

Tűzz olyan célokat magad elé, amiket ma még nem tudsz elérni, de belátható időn belül már igen. Vigyázz, mert ha olyan célt tűzöl magad elé, amit nem tudsz elérni, akkor az nem fejleszt, hanem hátráltat. Senki sem akarja rajtad kívül, hogy jó játékos légy. Alapeset: csak magadra számíthatsz.

Ismerősek ezek a mondatok? Ma nincs kedvem "játszani". Majd inkább holnap kezdem az egészet.- Te már nem leszel versenyző!

7. Adottságok!

Ugye nem lehet mindenkiből NBA kosárlabdás, mint ahogy NB1-es focista sem. Vannak velünk született képességeink, amik meghatározzák, hogy "mire vihetjük" az életben. Objektíven mérd fel a képességeidet, mert ha túlbecsülöd magad, akkor vesztettél. Legalább ilyen veszélyes, ha alulbecsülöd magad. Általános iskola és középiskola alatt végig versenyszerűen karatéztam. Megfigyeltem, hogy a nálamnál felkészültebb embereket is le tudtam győzni, ha nem vesztesként mentem fel a tatamira. Amikor viszont valamiért megijedtem valakitől, akkor nagy eséllyel vesztettem. Mert meglátták a szememben a félelmet és ez erőt adott nekik.

Átvitt értelemben ez a CS-re is igaz: ha úgy állsz ki küzdeni, hogy "úgy sem győzhetek", akkor nem is fogsz...

Az on-line játéknál nem csak a reflex, a biztos kéz, a higgadt gondolkodás számít. A sporteszközöd a géped, tehát neked a legjobbra eszközre van szükséged. Nem engedheted meg magadnak az olyan gépet, amin akadás nélkül fut a CS? Nincs normális netkapcsolatod? Fagy a géped a War közepén?

Akkor ne akarj profi lenni, mert eleve hátrányban vagy azokkal szemben, akiknek minden adott ehhez. Persze ez nem azt jelenti, hogy ISDN-nel eleve nem lehetsz jó játékos. De ilyenkor még nagyobb motivációra és elszántságra van szükséged, mert nem fogsz tudni annyit játszani, mint egy ADSL-lel rendelkezdő játékos.

8. Önértékelés!

Említettem, hogy ne becsüld túl magad. Állítom, hogy ez a legnehezebb az egészben. Rengeteg magyar játékos szenved ebben a kórságban. Elég ha megfigyelsz pár embert játék közben: folyamatos az anyázás, panaszkodás, magyarázkodás. Emberek vagyunk, emberi gyengeségekkel.

Te akkor lehetsz igazán jó játékos, ha elfogadod, hogy vannak nálad jobbak. De itt nem elég megállni. Meg kell találnod a módot, hogy te is olyanná válj mint ők. A csalózás nem vezet sehova, és az sem, ha a pingedre fogod, vagy arra, hogy ellenfeled álnéven játszik.

Fogadd el, hogy vannak akik jobban lőnek, esetleg szerencsésebbek.
A vereség olyan mint egy nevelő célzatú pofon: segít, hogy ne bízd el magad.

9. Kell egy csapat!

A CS legfontosabb alapköve a klán. Egyedül a csapat segíthet abban, hogy céljaidat elérd. Olyan csapatra van szükséged, ahol nálad jobb játékosok játszanak, akik segítenek jobbá válni. Persze nem SOKKAL jobb játékosok, mert akkor mellőznek és nem jutsz sehova.

Meg kell találnod a megfelelő csapatot, akik ugyanazt akarják mint te. Könyörögni kell a klántagoknak, hogy jöjjenek időben taktikát egyeztetni? War kezdetet előtt (után) 10 perccel jelennek meg? Már nem annyira aktív játékosok? Hagyd ott őket, mert csak hátráltatnak.

Ha tényleg élsportoló akarsz lenni, akkor ne barátságból válassz csapatot és ne maradj csak azért, mert bírod azokat az embereket, akikkel együtt játszol. Ha megfigyeled a külföldi scene változásait, akkor azt látod, hogy iszonyú gyorsan vándorolnak az emberek.

Ez egyáltalán nem jó, de pont ennek köszönhető, hogy ha minden feltétel stimmel, akkor olyan kivételes csapatok állnak össze, mint az Exousia vagy a NiP volt. Ez valószínűleg a véletlen műve, de akár te is benne lehetsz a következő topcsapatban.

Vigyázz! Ha túl sűrűn váltasz csapatot, akkor lehet, hogy nem is a csapatban, hanem benned van a hiba.

Ne akarj úgy csapatot csinálni! Rengeteg energiát elvesz tőled és nem tudsz eleget magával a játékkal foglalkozni. Nagyon-nagyon fontos, hogy hasonlóan gondolkodó emberek között játssz, mert ha nem így teszel, akkor sok lesz a súrlódás a csapatban és ez energiát visz el feleslegesen.

Erről a részről rengeteget lehetne még írni.

10. Csúcsidőzítés! (Lazíthatok néha?)

Egyetlen sportoló sem tud mindig 100%-ot teljesíteni. Szisztematikusan kell edzeni, és be kell építeni tervszerű pihenőket. Tehát ha egy héten 5 napot keményen végignyomtál, akkor legyen egy hétvége, amikor egyáltalán nem gyakorolsz. Ilyenkor mehetsz sörözni, vagy horgászni, esetleg más játékkal is játszhatsz, ha ahhoz van kedved. (Tanulni sem ártana ugye :-) Ha túledzed magad, akkor kiégsz, elveszted a motivációdat és vesztettél.

Ugye veled is megesett már, hogy hullámvölgybe kerültél? Nem esett jól a CS, abba akartad hagyni, stb. Ez rengeteg ok miatt bekövetkezhet (túledzés, alulértékelés, túlértékelés, negatív élmény, stb.). Ilyenkor lazíts kicsit és ha megjön a kedved a játékhoz, akkor mindent bele.

Ugyan ez igaz egy klánra is. Ma Magyarországon kevés LAN esemény van, és ezek előre tervezhetők. Az egyik ilyen nyár elején van, a másik ősszel. Úgy kell időzíteni, hogy egy csapat ekkora legyen a legjobb formában. Ha egy csapat egész évben keményen dolgozik, akkor 1 hónap elég rá, hogy minden taktika, részlet a helyére kerüljön. Ha hosszú hónapokon át napi 5 War-t nyomtok, akkor a legfontosabb esemény előtt kerülhettek hullámvölgybe.

Senkit sem fog érdekelni, hogy te 1 hónapja még pörögtél. A lényeg, hogy egy olyan csapat megy el a LAN-ra, aki nem akar/tud nyerni. (Az ilyen eseményeken viszont fontos, hogy objektíven mérlegeljük az
eseményeket. De erről volt már szó az Önértékelésről szóló résznél.)

11. Van középút?

Középút mindig van. Rengetegen vagyunk olyanok, akik nem akarnak pro-gamerek lenni. Sokan vannak akik nem képesek rá és ezt be is látják. Egy közös dolog van bennünk: szeretünk játszani.

Ha nem akarod véresen komolyan venni a Counter-Strike-ot, attól még te is teljes értékű JÁTÉKOS lehetsz. Egyszerűen észnél kell lenned, és tudnod kell, hogy mit akarsz. Haverokkal akarsz játszani? Akkor minek frusztrálod magad azzal, hogy a klánoddal nyomod orrba-szájba a Warokat. Előbb utóbb összefuttok valami erősebb csapattal, aki durván lever benneteket. Gondosan válogasd meg az ellenfeleket, hogy nekik és neked is szórakoztató legyen a játék.

Vigyázz! Ilyenkor szalad el a ló. Van rengeteg csapat, akik kihívnak egy csomó könnyű ellenfelet és a sikerek következtében elbízzák magukat és nagyon-nagyon kellemetlenül érzik magukat, ha valami erősebb ellenfél szétszedi őket.

Hibázni könnyű, mert nincs ott senki, aki megmondja mit kellene tenni. Utána viszont tisztán láthatók a hibák. De mindig van középút, csak senki sem fogja neked mondani, hogy letértél róla.